Házirend

I. Intézmény adatai 

Név: Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolája 

Székhely: 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 33. 

Alapító és fenntartó: Bibiána Alapítvány 

 5244 Tiszaszőlős 0194. hrsz. 

OM azonosító: 203490 

II. A Házirend tartalmát meghatározó jogszabályi háttér 

A Házirend az intézmény működésének alapvető dokumentuma, mely a Pedagógiai  Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései alapján összhangban rögzíti  az intézményben folyó munka szabályait. A Házirend célja biztosítani az iskola törvényes  működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók  iskolai életének megszervezését, fejlesztését.

Minden dolgozónak feladata hozzájárulni a személyiség fejlődését segítő, a tanulást  ösztönző, az értékes közösségek kialakulását és fejlődését támogató iskolai környezet  megteremtéséhez, és mindenkinek joga van az emberi méltósághoz, az egyenlő  bánásmódhoz. Tilos a hátrányos megkülönböztetés, a döntések, intézkedések  meghozatalában a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. 

A Házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménybe járó gyermekekre, tanulókra, szüleikre, az intézménnyel  jogviszonyban álló minden személyre, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.  A Házirend előírásairól az osztályfőnök tájékoztatja a családokat a tanév első szülői  értekezletén.  

III. Bevezető rendelkezések 

A házirend tartalmazza: 

IV. Gyermekek, tanulók távolmaradásának, mulasztásának és késésének igazolására  vonatkozó előírások 

Tanulói mulasztás, késés: 

• A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési oktatási intézményt. 

• Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való  elkülönítésről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a  tanuló egészséges orvosnak kell igazolnia. 

Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. • A szülő (gondviselő) a tanév folyamán összesen három napot igazolhat. A további  hiányzásokat orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással kell igazolni. 

• A hiányzás első napján a szülő értesítse (személyesen vagy telefonon) az iskolát,  különös figyelemmel az étkezés lemondására. A tanuló az iskolába jövet az első napon  köteles bemutatni az igazolást. 

A mulasztás igazolható, ha: 

– a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra – a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta 

– a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének  eleget tenni 

• Szorgalmi időben három napnál hosszabb időre, illetve külföldi útra évente egy  alkalommal csak igazgatói engedéllyel távozhatnak a tanulók, a szülő írásos  kérelmére. Hivatalos kikérővel az alkalmak száma nem korlátozott. 

• Ha két tanítási napon nem tud az intézmény a gyermek hiányzásának okáról, az iskola  hivatalból felszólítást küld a szülőnek, majd feljelentést tesz a hatóságoknál. • A becsengetés utáni érkezés késésnek minősül, melyet a pedagógus K betűvel, a késés időtartamának feltüntetésével jelezve a naplóba bevezet. A késések idejét össze kell  adni. 45 perc időtartam igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem  zárható ki a tanóráról. 

• A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. 

• Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti  foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlan órának minősül – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. 

• Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy, pl. verseny, orvosi vizsgálat stb. miatt  marad távol a tanuló. 

• Amennyiben a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan hiányzása eléri a  250 órát vagy egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanuló nem  osztályozható, tanulmányait évismétléssel vagy a nevelőtestület engedélye alapján  osztályozó vizsga letételével folytathatja. 

• Az osztályozó vizsga akkor tagadható meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. 

• Az osztályozó vizsga letételének időpontja az első félév vége, illetve a tanév szorgalmi  idejének vége. Az osztályozó vizsga időpontjáról a szülőt, a vizsga előtt két héttel,  írásban tájékoztatjuk 

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha 

• a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásban kérelmezte, és igazgatói engedélyt  kapott a távolmaradásra. 

• az iskolából való távolmaradást a szülő orvosi, ill. tanévenként három tanítási napról  általa kiállított igazolással dokumentálja. 

• A 20/2012 (VII.51) EMMI rendelet 51.§ (3) szerint, ha a távolmaradást nem  igazolják, a mulasztás igazolatlan. 

Minden tanév első szülői értekezletén az igazgató tájékoztatja a szülőket az igazolatlan  mulasztás következményeiről. 

Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles korú tanuló első igazolatlan mulasztásakor  ill., ha a tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. 

Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten indokolatlanul mulaszt,  az iskola a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a  szülőket.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola  a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten a  gyermekjóléti szolgálatot. 

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola  igazgatója értesíti a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai  nevelés – oktatás során 250 tanítási órát, egy tantárgyból a tanítási órák 20 %-át  meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi,  hogy osztályozó vizsgát tegyen. 

V. Tankönyvtámogatás elve 

Mivel az intézménybe kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók járnak, számukra a  tankönyvtámogatás alanyi jogon jár. 

A tankönyvtámogatás jogszabályban meghatározott hányadát az intézmény tartós tankönyvek  és számítógépes oktató programok vásárlására fordítja. A gyermekek, tanulók a tantermekben  elhelyezett tankönyvekhez a tanítási időben szabadon hozzáférhetnek, illetve pedagógusuk  segítségével gyakorolják azok használatát.  

A gyermekek, tanulók számára a pedagógusok az egyéni felmérés alapján egyedi tankönyveket  készítenek (pl. Én-könyv, Napló). 

A tankönyv az iskola tulajdona. A szülő kártérítési felelősséggel tartozik, ha gyermeke  megrongálja vagy elveszti tankönyvét. 

VI. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 

A felvételi eljárást – szabályait az SZMSZ rögzíti – a beiratkozás követi, amellyel létrejön a  tanulói jogviszony. Ezután a tanulókat megilletik az intézményi dokumentációban lefektetett  törvényileg szabályozott jogok és kötelességek. 

A 2011. évi CXC törvény 46.§ idevonatkozó rendelkezései alapján. 

1, A tanuló joga, hogy: 

• egyéni ügyeivel és az iskolai közösség életének bármely kérdésében, problémáival a  nevelőtestülethez és az intézményvezetőhöz fordulhat; 

• ismerhesse az osztályzatait;

• nevelői segítségét kérje lemaradása esetén, ill. továbbfejlődése érdekében; • az óraközi szüneteket testi-szellemi felfrissülésre használja; 

• indulhasson iskolai, megyei, országos versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon  (amennyiben a pedagógus úgy ítéli meg, hogy képességei és viselkedése lehetővé teszi); • résztvevője legyen az iskolai rendezvényeknek (ez a joga felfüggeszthető különböző  vétségek elkövetése miatt); 

• érdeklődésének, képességének és adottságának, valamint igényeinek megfelelően  választhasson a működő szakkörök közül; 

• javaslattal élhessen a tanórán kívüli tevékenység megszervezésében, szakkörök  létrehozásában, a szabadidő tervezésében; 

• rendszeres és megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön (fogászati, gyermekorvosi,  szükség esetén szakorvosi ellátás); 

• személyiségét, emberi méltóságát tiszteljék, az erőszakkal szemben védelmet kapjon és  semmilyen esetben sem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen bánásmódnak, • tájékoztatást kapjon a velük kapcsolatos dolgokról; 

• jogai megsértése esetén az osztályfőnökéhez, nevelőihez fordulhat; 

• az őket érintő döntések meghozatalában önállóan, vagy a fogyatékosságuk szabta határ  miatt szüleik, gyámjuk, képviselőjük segítségével vegyenek részt; 

• szülei vagy jogi képviselője által kérheti a megyeileg illetékes szakértői és rehabilitációs  bizottság vizsgálatát, amely alapján áthelyezhető azonos, vagy más típusú intézménybe,  különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül; 

• fogyatékosságuknál fogva igénybe vegyék az államilag biztosított támogatásokat; • a mindenkori hatályos járványügyi- és megelőző intézkedések szerinti környezeti és  személyi higiénés feltételeket biztosítsa számára az intézmény. 

2.) A gyermekek, tanulók kötelességeit átfogóan a 2011. évi CXC törvény 46. § (1)  rendelkezései alapján: 

• a házirend ismerete és megtartása, állapotának és képességének megfelelően; • a tankötelezettség teljesítése (rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással); • a kötelező és választott foglalkozásokon való részvétel; 

• megóvni az iskola berendezési tárgyait, tisztaságát, valamint jó hírnevét; • a tanulók kötelesek az intézményben a tanítás alatt, valamint a tanításon kívüli  foglalkozásokon a felügyeletükkel megbízott személy mellett tartózkodni; • a tanulók kötelesek az egészségügyi és tisztasági előírásokat betartani, az előírt szűrő- és szakorvosi vizsgálatokon részt venni; 

• vigyázni saját és társaik testi épségére, kerüljék a balesetveszélyes helyzeteket; • a saját tulajdon védelme érdekében nagyobb értékek iskolába hozatala indokolatlan,  elveszett tárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget; 

• az intézményt tanítási idő, ill. egyéb foglalkozások ideje alatt nem hagyhatják el a  tanulók; 

• órakezdés előtt 15 perccel jelenjen meg az iskolában; 

• elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, a járvány megelőzését célzó  óvintézkedéseket, baleset- és tűzvédelmi szabályokat, melyeket minden tanév első  osztályfőnöki, illetve szakóráján pedagógusa ismertet; 

• óvja saját és társai testi épségét, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó  pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait  vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült; 

• tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait; 

• biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket (csend, rend, fegyelem). VII. A szülő jogai és kötelességei a 2011. évi CXC. törvény 72. §-ának rendelkezései  alapján: 

1.) A szülő joga, hogy 

• megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját,  tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; 

• gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen  részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon; • írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője és a nevelőtestület  megvizsgálja, arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon; • kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és közreműködjön annak  tevékenységében; 

• személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt  vegyen az érdekelt érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény  irányításában.

A szülő joga a törvény rendelkezésein túl, hogy: 

– részt vegyen az iskolai rendezvényeken; 

– a gyermekével, illetve az oktatással kapcsolatos kérdéseivel, javaslataival felkeresse  az iskola igazgatóját vagy az osztályfőnököt; 

– minden tanévben 3 tanítási napot igazoljon gyermekének; 

– a szülői szervezet tagjaként eljárjon a tanulók nagyobb csoportját (a mindenkori  tanulói létszám 51 %-a) érintő kérdésekben. 

2.) A szülő kötelessége, hogy: 

• gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges  feltételekről; 

• biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését; 

• figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét; 

• gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden  tőle elvárható segítséget; 

• rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglakozó pedagógusokkal; • elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az iskola rendjének, a  közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását; 

• megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; • tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és  jogait. 

A szülő köteles gyermekét tanítási napokon, legkésőbb 7 óra 45 percre az iskolába behozni  és a bejáratnál átadni az arra illetékes felnőttnek. 

VIII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái  

Elvek: A tanulók kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonsága, hogy a szociális megerősítés  jutalomértékének gyakran teljes hiánya figyelhető meg, ezért a tanulóknak nagyon kevés vagy  szokatlan dolog okoz örömet. Ezért a gyermekek jutalmazásának formáját az határozza meg  elsősorban, hogy a tanuló számára minek van jutalomértéke. (kirándulás, kulturális program  szervezése, tárgyai jutalom, dicséret stb.) 

Jutalmazás: 

• Kiemelkedő tanulmányi, sport és kulturális tevékenységért a tanulók tanév végén oklevélben és tárgyi jutalomban részesülnek.

• Az egyes tantárgyak terén elért kimagasló eredményért tantestületi dicséretet kapnak,  mely bekerül a bizonyítvány e célból fenntartott rovatába. 

• A jó magatartású, szorgalmas tanulók jutalomból vehetnek részt a táborozásokon, tanulmányi kirándulásokon. 

• A napi tevékenységek során az arra érdemes gyerekek, közösség előtti szóbeli dicséretben részesülnek. 

IX. A fegyelmező intézkedések formái, és alkalmazásának elvei 

Az intézményünkben ellátott, autizmussal élő gyermekek a sérülés jellege miatt saját  viselkedésüket általában kevéssé tudják kontrollálni, annak hatását a környezetre kevéssé értik.  A társadalom írott és íratlan szabályainak korlátozottan vannak tudatában. Így a fegyelmezés  és jutalmazás módja teljes mértékben eltér a hagyományostól, egyénre szabott. A gyermekek  viselkedésének befolyásolása az egyéni képességek felmérésén alapul. A kirívó viselkedések  kezelése a pedagógusok által közösen elfogadott, és a szülői házzal is egyeztetett  viselkedésmódosító stratégiák alkalmazásával történik. A kialakított stratégiák büntetés  jellegű elemet nem tartalmazhatnak. Az adaptív viselkedés kialakításának alapja a  kommunikációértés- és használat fejlesztése, a gyermek számára kiszámítható, érthető, jól  strukturált környezet kialakítása és a kívánt viselkedések szisztematikus, egyénre szabott  jutalmazása. A viselkedésterápiás stratégiák alkalmazása során a személyzet köteles a  gyermeki jogokat a vonatkozó törvényeknek, jogszabályoknak megfelelően messzemenőkig  tiszteletben tartani. Az alkalmazott viselkedésterápiás eljárásokat és azok hatását dokumentálni  kell.  

NKT. 58.§ 4. bekezdés., 5. bekezdés 

Amennyiben a tanuló pedagógusa, vagy a köznevelési intézmény egyéb alkalmazottjával,  tanulótársával szemben agresszívan viselkedik, illetve fizikai bántalmazást követ el, e  házirendben foglaltakat megszegi, fegyelmező intézkedésben, súlyos kötelességszegés esetén  fegyelmi büntetésben részesül. Erőszaknak minősül az a magatartás is, amely a másik  személyére gyakorolt, támadó jellegű fizikai ráhatás, még akkor is, amikor nem okoz fizikai  sérülést. 

Közösségellenes vagy azzal fenyegető cselekménynek minősülnek azon közösségellenes  megnyilvánulások, melyek során a tanuló, a pedagógus vagy a köznevelési intézmény alkalmazottjának emberi méltóságát sértő megjegyzést tesz, becsmérlő kifejezéssel illeti, a  pedagógus utasításainak teljesítését megtagadja, verbálisan agresszív módon, fenyegetően lép  fel a pedagógussal szemben. 

Kisebbnek értékelhetők azok a kötelességszegések, amelyek nem, vagy csak kisebb mértékbe  közösségellenesek és még hasonló cselekedetért a tanuló nem volt büntetve. Nagyobb  kihágás az, ha a tanuló a tettével közösséget szándékosan nagyobb mértékben rombolta, vagy  kisebb kötelességszegést többször, erősödő súllyal követett el. 

Ezen esetekben az intézményvezető jogosult a vizsgálatot lefolytatni, a tudomásszerzéstől  számított öt napon belül. Az intézményvezető a vizsgálat lefolytatásába bevonhat más  pedagógusokat. Alakíthat bizottságot is. 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben  el lehet térni. 

A büntetések fajtái: 

• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás 

• igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás 

• támogatások, kedvezmények megvonása határozott időre 

• közös programokból való kizárás 

• eltiltás a tanév folytatásától 

• súlyos esetben másik intézménybe való áthelyezési javaslat. 

X. Nyitva tartás, munkarend, tanítási napok rendje 

• Iskolánk a minden évben az oktatási miniszter által kiadott tanév rendjének  megfelelően, a többségi iskolákkal megegyező nyitva tartási rendben működik.  • A tanítás minden nap1600 óráig tart. Az intézmény 1630-ig tart nyitva. A tanítási idő után itt  maradt gyermekek felügyeletéről, a pedagógusok és az asszisztensek ügyeleti rend szerint  gondoskodnak.  

• A foglalkozások az intézmény nyitva tartási idejében zajlanak. 

• Minden tanuló egyéni napirend alapján tanul a nap folyamán, az oktató-nevelő munka  egyéni fejlesztésre épül, személyre szabott napi program szerint működik. Fontos, hogy a napirendet előkészítő osztályfőnökök tisztában legyenek az érkezés és távozás  időpontjaival, így ennek előrejelzését minden esetben elvárjuk a szülőtől.  

• A tanítás folyamatos, az egyéni terhelhetőséget figyelembe véve változatos aktivitásokkal,  szünetekkel pihentetve a tanulókat.  

• Iskolánk tanulói tankötelezettségüket az egyéni képességek és életkor szerint  differenciáltan, iskolába járással teljesítik.  

Az étkezések rendje: 

Az intézménybe érkezés szabályai 

A gyermekek, tanulók az intézménybe 7.30-tól legkésőbb 8.00-ig érkezhetnek, szülői vagy  felnőtt kísérettel. Ezen az idősávon belül egyéni eltérések az előzetes megállapodás szerint  lehetségesek.  

A gyermeket a szülő a pedagógusnak vagy a pedagógiai asszisztensnek adhatja át. Amennyiben a gyermek egyedül vagy más kísérővel jár intézményünkbe, a szülő erről  írásban nyilatkozik.  

A gyermekek érdekében és a foglalkozások zavartalansága miatt a szülők vállalják, hogy  az intézménybe való érkezés és távozás előzetesen megbeszélt egyéni rendjét betartják. 800 órakor a tanórák, fejlesztő foglalkozások minden gyermek számára megkezdődnek, így az  ennél későbbi érkezés már késésnek számít. A késések összeadódnak és amennyiben elérik  a 45 percet, mulasztássá gyűlnek össze.  

Tanítási órák és szünetek: 

1. óra 8:00 – 8:45 

2. óra 9:00 – 9:45 

3. óra 9:55 – 10:40 

4. óra 10:50 – 11: 35 

11:35 – 12:10 Ebéd 

5. óra 12:10 – 12:55

12:55 – 13:30 Udvar / levegőzés 

6. óra 13:30 – 14:15 

7. óra 14:30 – 15:15 

8. óra 15:15 – 16:00 

Hiányzások bejelentése, igazolása 

A mulasztásokat igazolni kell. A tanulók mulasztásai orvosi, vagy szülői igazolással  igazolhatók. A nem igazolt mulasztásokat igazolatlan távollétként kell kezelni, alkalmazva a  jogszabályok rendelkezéseit. A szülő egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat. A gyermek  hiányzását a hiányzás első napján kell bejelenteni a csoportban dolgozó pedagógusnak.  Betegség, hiányzás esetén mód van az étkezések lemondására. Az étkezést a hiányzást  megelőző napon 14 óráig, a hiányzás reggelén 8.30-ig lehet lemondani személyesen, vagy  telefonon. Egy tanévben összesen 3 napos mulasztást a szülő igazolhat a tájékoztató füzetben,  azon túl orvosi igazolást köteles hozni, mely alátámasztja, hogy a gyermek gyógyult,  közösségbe járhat. A mulasztás igazolásának elismerésére a gyermek egyéni fejlesztő  pedagógusa jogosult. A mulasztások veszélyeztethetik az évfolyam sikeres elvégzését. 

Az intézmény elhagyása 

Az intézményt gyermek tanítási időben és tanítási idő végén csak felnőtt kíséretében hagyhatja  el. Tanítási időben, ha a tanulók iskolán kívüli programra mennek, ezt csak pedagógus kísérettel  tehetik.  

XI. Az oktatás, nevelés rendje, tartalma 

A nevelési-oktatási célokat a tanulók egyéni szükségletei és a helyi igények határozzák meg. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb  felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. 

Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus  módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a  másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az  adaptált tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. 

A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. Általános emberi értékek, társadalmi elvárások képességszintnek megfelelő ismertetésével a  felnőttkori szociális adaptáció segítése. 

Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások  kompenzálása a következő területeken: 

Feladatok: 

– A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. – A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként. – Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család  igényeinek messzemenő figyelembevételével. 

– Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása. – A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. 

A tanulók büntetése (testi és lelki fenyítés) nem kívánatos, a büntetés helyett a pozitív  megerősítés (jutalmazás) alkalmazandó. 

A Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolájának tanulói közé felvétel vagy átvétel útján  lehet bejutni. 

A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. 

A felvétel feltétele, hogy a tanuló érvényes szakértői javaslattal rendelkezzen, melyben  szerepeljen BNO szerint F84.0 pervazív fejlődési zavar megjelölés, kijelölt intézményként a Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolája, melyet az állandó lakhely szerinti Megyei  Szakértői Bizottság Székhelyintézménye állít ki. 

A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. 

XII. Osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei a  tanulmányok alatti vizsgák ideje, osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 

Az osztályozó vizsgák rendjét, módját a Pedagógiai Program tartalmazza. 

• Osztályozó vizsgát minden tantárgyból kell tenni a tanulónak, hacsak valamelyikből  hivatalos felmentése, igazgatói engedélye nincsen. 

• A tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények a Helyi Tantervben  megtekinthetők.

• A tantárgyi követelményeknek megfelelő tételek közül a tanuló egyet választ,  amelynek érdemjegye a Jegyzőkönyvbe, a Bizonyítványba és a Törzslapba kerül bejegyzésre. 

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a vizsga tervezett  ideje. 

• Abban az esetben, ha a tanuló osztályozó vagy különbözeti vizsgát köteles tenni, joga  van, hogy független vizsgabizottságot kérjen. 

• A tantárgyi követelmények évfolyamonként és tantárgyanként a Helyi tantervben  megtekinthetők. 

• Ezen követelmények alapján állítják össze a pedagógusok az osztályozó vizsgák  feladatait, mely abban az esetben kötelező a tanuló számára, ha magántanulóként  teljesíti tankötelezettségét, vagy igazolt hiányzásai meghaladják a 250 órát. 

• Az osztályozó vizsga letételének időpontja az első félév vége, illetve a tanév szorgalmi  idejének vége. 

• Az osztályozó vizsga időpontjáról a szülőt, a vizsga előtt két héttel, írásban  tájékoztatjuk. 

XIII. Biztonsági, egészségügyi rendelkezések 

Az iskolában tanítási idő alatt a tanulók minden helyiségben csak felnőtt felügyelete mellett  tartózkodhatnak. Ez alól kivételt képeznek azok az oktatási szituációk, melyek kifejezetten a  tanulók önállóságának fejlesztését szolgálják. 

Az iskola tanulói számára, tanítási idő alatt csak a szülő írásos meghatalmazása alapján,  a meghatalmazott személy adhat be állandó gyógyszert; gyógyhatású, vagy egyéb  készítményt. A készítmény hatásaiért, az adagolási útmutatóért a szülő a meghatalmazás  során teljes felelősséget vállal.  

Baleset, betegség esetén a beosztott munkatársak az előírt értesítési rend szerint, ha szükséges  a mentőket, az iskolaigazgatót és/vagy a szülőt a lehető legrövidebb időn belül értesítik, a  sérült, beteg tanuló ellátásáról gondoskodnak. A tanulók jogainak és egészségének védelme  érdekében a tanulók az iskolát csak egészségesen látogathatják. A lázas, beteg gyermeket  lehetőség szerint el kell különíteni, szüleit pedig értesíteni kell. A beteg gyermeket az értesítéstől számított egy órán belül a szülő köteles hazavinni. A gyermek, betegségét követően  csak az orvos igazolásával fogadható.  

XIV. A tájékoztatás és véleményezés formái, a hivatalos ügyek intézésének rendje  

Az intézményvezető minden munkanapon a családok rendelkezésére áll, különösen azokban az  időszakokban, amikor a gyermekek érkeznek és távoznak: 8.00 és 9.00 óra; illetve 14.00 és  16.00 óra között.  

– A gyermek fejlődéséről a pedagógusok a következő módon nyújtanak folyamatos  tájékoztatást: üzenő füzet /napló / én-könyv vezetése,  

– szükség esetén rövid megbeszélés a nap végén.  

Ezek a megbeszélések a csoportban folyó pedagógiai munkát nem zavarhatják meg, ezért  hosszabb konzultációra külön időpontot kell megbeszélni.  

A gyermek egyéni felméréseiről, az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, valamint a gyermek  fejlődéséről a pedagógus a családok igényének és jelzéseinek megfelelő rendszerességgel, de  egy tanévben legalább háromszor részletes tájékoztatást nyújt (tanév elején, a félévi és év végi  bizonyítványok kapcsán). 

XV. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, és az iskolához tartozó  területek használatának rendje 

• A tanulók osztálytermeiket az osztályfőnökök egyetértésével ízlésesen dekorálják,  de a díszítések csak a fal rongálása nélkül helyezhetők el.  

• Fokozott gonddal vigyázzunk a termek, mellékhelyiségek és a folyosók tisztaságára.  • A tantermek, folyosók ablakaiban, radiátorain ülni, állni tilos.  

• Tanításmentes napokon az iskola zárva van.  

• Az iskola épületében bármilyen foglakozásra csak tanári felügyelet mellett kerülhet sor. 

• A tornateremben utcai cipőben tartózkodni tilos 

• Az iskola helyiségeit csak órarendben feltüntetett időben és a megjelölt célra lehet  használni. 

• Az iskolabútorzatát, felszerelését csak rendeltetésszerűen lehet használni a tanár  felügyelete mellett.  

• A szándékosan okozott károkért a tanulók szülei kártérítésre kötelezhetők. A káresetet azonnal jelenteni kell az intézményvezetőnek.  

• A szándékosan kárt okozó, társaival és az őt gondozó felnőttekkel szemben  méltatlanul, agresszíven viselkedő tanuló büntetésben részesíthető. 

Ruházat, váltócipő  

Az iskola helyiségeiben váltócipőt használnak a tanulók. A váltó- és tornaruha szükségességét  gyermekenként beszéli meg a pedagógus a szülőkkel. 

Saját tárgyak, értékek 

A gyermekek által behozott tárgyakat, kedvenc játékokat a pedagógusok igyekeznek épségben  megőrizni, de anyagi felelősséget nem tudnak vállalni értük, így megrongálódásuk kockázatát  a családok vállalják.  

Tilos az iskolában a tanulók részéről a mobiltelefon, illetve minden olyan informatikai eszköz  használata, ami hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas. 

Az iskolába behozott mobiltelefont reggel az osztályfőnök a szülő írásbeli engedélyével,  kikapcsolt állapotban összeszedheti és azt a tanítás végén kaphatja vissza a tanuló. 

Kártérítési felelősség 

Az épületek berendezési tárgyainak, eszközeinek lehetőség szerinti védelme elsősorban a  munkatársak feladata, mivel a gyermekek, tanulók a sérülés jellege miatt kevéssé képesek  kontroll alatt tartani viselkedésüket, illetve nem látják előre tetteik lehetséges következményeit.  Az intézmény speciális jellegére tekintettel minden esetben egyedi mérlegelést és a családdal  való megbeszélést igényel a kártérítés kérdése. 

Iskolai védő, óvó előírások  

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,  munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni  kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.  A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi  tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a  figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola  közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is.  

A tanulóbalesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem  jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését,  nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott  munkavédelmi felelős végzi.  

XVI. A pedagógusok munkájával kapcsolatos szabályok 

A pedagógusok, pedagógiai asszisztensek munkakezdés előtt 15 perccel kötelesek az  intézménybe megérkezni. A szakemberek a gyermekcsoportban töltendő időt a szünetek  kivételével kötelesek közvetlenül a gyermekek, tanulók fejlesztésére fordítani. Tanuló  felügyelet nélkül nem hagyható. A szünetek rendjét az egyes csoportokban a csoportvezető a  csoport napirendjének megfelelően határozza meg oly módon, hogy minden kolléga azonos időt  tölthessen a gyermekcsoporton kívül. A tanórák és szünetek rendjének betartásáért a  csoportvezetők és az igazgató felelősek. Óránként 10 perc szünet adható.  

Az adminisztrációt, illetve a tanórákra való felkészülést, eszközkészítést a csoportban töltött  időn kívül, a felkészülési időben kell elvégezni. (Kivételt jelent ez alól a viselkedésproblémák  jegyzőkönyvezése és a gyermekek teljesítményével kapcsolatos felmérések, egyéb feljegyzések  elkészítése.)  

Váltócipő használata a csoportban dolgozó pedagógusok, illetve pedagógiai asszisztensek számára a tanulók egészségének védelmében kötelező. 

Távozás előtt a pedagógusok rendet raknak, kikapcsolják az elektromos készülékeket, leoltják  a villanyokat, becsukják az ablakokat és előkészítik a tanulók másnapi napirendjét. A  csoportokban elhelyezett eszközökért az ott dolgozó munkatársak felelősséggel tartoznak. A  tanév végén a kapott eszközökkel a csoportok elszámolnak.  

A tanulókkal kapcsolatos teljes dokumentációt az iskolában kell tartani. Az otthoni  felkészüléshez elvitt eszközökről, anyagokról a csoportvezető vezessen nyilvántartást. 

Dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad, kizárólag szünetben, amikor a pedagógus  gyermekre nem felügyel, nem fejleszt, nem tanít.  

A tantestületi értekezletekről az intézmény éves munkaterve rendelkezik, az azokon való  részvétel mindenki számára kötelező. Az értekezletekről, megbeszélésekről részletesen az  SZMSZ rendelkezik. Természetesen különféle okokból lehetséges hiányozni az értekezletekről,  ezeket a kéréseket a vezetőség egyénileg bírálja el. Az értekezletekről feljegyzés készül, ezek  tartalmát mindenkinek ismernie kell.  

Záró rendelkezések  

A Házirend nyilvános, a tanári szobában bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben  felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.  

Az intézmény Házirendjét a Bibiána Alapítvány Autisták Általános Iskolájának  alkalmazotti közössége a 2021. augusztus 31-én tartott tanévnyitó értekezletén elfogadta.